Honvédtüzérség az 1848-as szabadságharcban
Az 1848-49-es szabadságharc alatt felállított magyar Honvédsereg legsikeresebb fegyverneme a tüzérség volt. Szinte a semmiből, előzmények nélkül kellett létrehozni, ennek ellenére minden ütközetben remekül helytállt, a kapott feladatait kiválóan ellátta.
A Honvéd Miniatures első szettjéből 3db 15mm-es (M=1:100) magyar honvéd tüzér talpat készíthetünk 4-4 fős személyzettel és a szabadságharc alatt leggyakrabban használt 6 fontos ágyúkkal.
A lövegcsövek a Gábor Áron készítette ágyúk 1:100-as másolatai, megegyeznek azok hosszával, gyűrűik számával és formájával. A 12 tüzér figurát 5 féle pózban kapjuk, lófarkforgós csákóban. Kiegészítésként még felszerelési tárgyakat, talajdarabokat és alaplapokat is tartalmaz a szett.
Az alaplapok műgyantából készültek, felületükön terepmintázattal és 8 kör alakú mélyedéssel. Ezek bármelyikébe pontosan beilleszthetők a figurák és a kiegészítő tárgyak, így viszonylag gyorsan, kis munkával, de nagyon sokféle variációban állíthatjuk össze a tüzér egységeket. A következőkben a számomra jól bevált, gyors, egyszerű, de mégis látványos eredményt adó festési eljárást mutatom be.
A figurák sorjázást nem igényelnek. Festés előtt a szett tartalmát langyos szappanos vízben megmostam, majd kupakokra ragasztottam. Először feketére alapoztam a figurákat, majd az egyenruha vörös zsinóros részeit és a tűzmesterek vörös csákószalagját festettem meg „világos” (kicsit narancssárgás) piros festékkel. A tüzér atillák hátsó zsinórozása nincs a figurán, ennek a megfestését a kevésbé gyakorlott modellezők el is hagyhatják.
A zsinórzat után az arcokat festettem vöröses barnára.
Testszínnel az orrokat és füleket kihúztam, a szemek alatti orcákra és az állakra 1-1 festékpöttyöt tettem.Testszínnel festettem meg az ujjakat is, úgy, hogy az ujjak között fekete csíkokat hagytam. Ezután sötétbarnára festettem a tüzérek haját, bajszait és a figurák talpait is, majd ezeket még szárazecseteltem bézs színnel. Ezután világosbarnával kihúztam az atillákat úgy, hogy a vörös zsinórok mellett hagytam egy kis fekete csíkot. Ugyanígy festettem világoskékre a pantallókat is. Ezüsttel megfestettem a csákón lévő fémlemezeket és sárgarézzel a kardmarkolatokat és kardhüvelyek végeit. Végezetül a fekete szíjak és kardhüvelyek közepébe, bakancsok orrára és a csákók éleire sötétszürkével 1-1 csíkot húztam.
A figurák után az ágyúknak fogtam neki. Először kifúrtam és fogpiszkálóra szúrtam a lövegcsöveket, majd fekete alapozást követően sárgaréz színű festékkel szárazecseteltem őket.
Az ágyútalpakat a végükön lévő lyukon keresztül szintén fogpiszkálóra szúrtam. Festésüknél többféle szín közül választhatunk. Én mind a hármat más színűre festettem. Egyet világosszürkére, ahogyan a nagyváradi löveggyárban készítették őket, egyet nyers faszínűre és egyet pedig nemzeti színű csíkozásúra. Mielőtt felragasztjuk a kerekeket, el kell döntenünk, hogy milyen színű ágyútalpat szeretnénk, mert a csíkozott festést csak a kerekek nélkül tudjuk szépen elkészíteni.
A világosszürke ágyútalpat először sötétszürkére festettem, majd világosszürkével szárazecseteltem, A „festetlen” fa ágyútalpat sötétbarna alapozás után okker sárgával szárazecseteltem. A nemzeti színű ágyú belső felét világosbarnára festettem, a külső oldalát pedig fehérre, majd ezekre húztam rá sötétzölddel és sötétvörössel a csíkozást. Jobban kemelhetjük a színeket, ha a sötétzöld csíkok közepébe világosabb zöldet festünk, ugyan így a sötétvörösbe egy kicsit narancsos piros csíkot húzunk.
Ezután az ágyútalp élét, a kerék abroncsozatát és a kerékagyat feketére festettem, majd legvégül sötétszürke csíkot húztam a kerékabroncs feketéjébe. Felpróbáltam a csöveket az ágyútalpakra és az érintkezési pontoknál lekapartam a festéket, hogy összeragaszthassam őket. Az ütegszerelékes ládát kupakra ragasztva feketére alapoztam, majd világosszürkére festettem úgy, hogy a fém pántokat feketén hagytam. A láda tetejére barna csíkokat húztam, a fém pántokra pedig sötétszürkét.
Ezután következett az alaplap elkészítése. Ezt azzal kezdtem, hogy a már kifestett figurákkal és ágyúkkal együtt megterveztem az egyes tüzér alapok elrendezését. Egyik talpra terveztem feltenni két kereket gurító, egy ágyút tisztító tüzért és az irányító tűzmestert. A következőre egy ágyútisztító, egy tölténycipelő tüzért, egy ágyút elsütő tűzmestert és annak segítőjét. Az utolsóra egy ágyútisztító, két tölténycipelő tüzért és egy ágyút elsütő tűzmestert tettem. Így kialakultak a kiegészítő elemek, vagyis a lőszerkupacok, levetett felszerelések és talajdarabok helyei is. Ezeket még a festés előtt helyükre is ragasztottam és csak ezután festettem sötétbarnára az alapokat. A figurák mélyedéseit festetlenül hagytam, hogy majd a ragasztás hatékonyabb legyen. Nagyon világos bézs színnel szárazecseteltem a talpakat, a lőszerkupacot és a felszerelést pedig feketére festettem.
Világosszürkével kihúztam a töltényeket, közepes szürkével az összehajtott nagykabátokat, rézszínűre festettem a kardmarkolatot és hüvely véget, majd sötétszürke csíkot húztam a fekete hüvelyre és kardszíjra.
A kész talpakra felragasztottam az ágyúkat, úgy, hogy az érintkezési pontoknál ezúttal is lekapartam a festéket.
Ezután helyükre kerültek a figurák is.
A fűfoltok elkészítéséhez faragasztóból 1-1 cseppet tettem az alapra úgy, hogy a látható rések körvonalait megtörjem velük. A ragasztófoltokra vasútmodellező füvet szórtam, majd 2-3 órás száradás után az egészet selyemfényű lakkal lefújtam.Eredményül három mini tüzér diorámát kapunk, amik önmagukban, seregek nélkül is jól mutatnak az asztalon.
A szett a Fritz figures terméke, megrendelhető a Hagen Miniatures webshopban. Természetesen mit sem érne az egész szabály nélkül, így közzéteszünk egy alapszabályt és a hozzá tartozó pontrendszert.