Julius Caesar hadserege

Julius Ceasar hadseregének magját a légiós nehézgyalogság alkotta. A köztársaság korai éveiben alakult ki a légiósok harcászati szerepük szerinti besorolása velites, hastati, princeps és triari. Marius consul, majd diktátor által végrehajtott hadsereg reform következtében a légiósok folyamatos szolgálatban lévő, fizetett zsoldosokká váltak, így fegyverzetük is egységesedett, valamennyien nehézfegyverzetet kaptak, az egyes kategóriába, már nem a társadalomban elfoglalt szerepük, anyagi helyzetük szerint, hanem harci tapasztalataik alapján sorolták be őket.

A hadsereg felépítése és felszerelése Ceasar korában is eszerint alakult. A bibractei csatát bemutató diorámánkon jól látható a légiósok egységes megjelenése, függetlenül a hadrendben betöltött szerepüktől. Mivel a triarik voltak a legrégebb óta szolgáló, legtapasztaltabb katonák, a felgyűlt zsoldjukból feltehetően megengedhették maguknak a finomabb, fehér anyagból készült tunikát, ezért a triarikat mi is így festettük ki a diorámához.

A légiós figurák három forrásból származnak. Az első az Italeri cég viszonylag régi, több mint 10 évvel ezelőtt kiadott 6021-es számú szettje, amely még ma is kapható és a legszebb figurákat tartalmazza ebben a témában. Egyesek szerint a szett legnagyobb gyengéje, hogy a légiósok csak 3 pózban állnak, de mivel a figurák könnyen hajlítható „nem emlékező” műanyagból készülnek, könnyen formázhatjuk őket változatos pózokba. A szett plusz pajzsokat is tartalmaz, ami szintén igen hasznos lehet.

A másik ebben a témában gyártott szett a Ceasar Miniatures H045 – Római légiósok szettje. Itt már sokkal változatosabb pózokban találjuk a figurákat, bár tiszteket nem adnak hozzájuk. A pilumok sajnos túl nagyok, nem javaslom a használatukat. A pajzsok szépek, de az egységesebb kinézet miatt a diorámánkon az Italeri megmaradt pajzsait adtuk a figurák kezébe, illetve műgyantából öntöttünk nekik. A figurák elég jól keverhetők az Itelri légiósaival, amint az a képeken látható.

A légiós figurák harmadik forrása Schäfer Zsolt által faragott térdelő római figura sokszorosítása volt. A képeken látható a green stufból faragott mesterdarab és a fémből öntött klónok csapata. A figurák fejeinek cserélgetésével tettük változatossá a tartalékot alkotó légiósokat.

Ceasar seregének könnyűgyalogságát kis számú auxiliáris csapatok alkották. Ezek hispániai, krétai és görög íjász, parittyás zsoldosokból álltak. A HäT Hannibal’s Carthaginians – Spanish Infantry és Alexander’s Light Infantry szettjeinek figuráiból készíthetőek el a legkönnyebben, ahogy a képeken látható. Ezekből a szettekből készítettem el a tisztek szolgáit is, akik az ütközet előtt, Ceasar parancsára elvezették a fővezérek lovait, nehogy bárki is menekülésre gondolhasson.

Az ekkor már igen kiforrott, jól szervezett, állandó hadseregben, jelentős számú tábori „seregbontó tüzérség” is megszervezésre került. Minden légiónak saját scorpios (nyílvető) egységei voltak. Ezeket a HäT 8035 Roman Catapults szettjéből lehet a legautentikusabban elkészíteni. A szettben található kiszolgáló személyzet megjelenése is ehhez a korszakhoz illeszkedik. A figurák jól keverhetők az Italeri légiósaival, így megjeleníthetők a scorpiok használatának egyes mozzanatai, amint az alábbi képen ez látható is.

Julius Ceasarnak a galliai hadjáratában számottevő saját lovassága nem volt. Kihasználva a gall és germán törzsek ellentéteit, a hadműveletek előtt mindig zsoldba fogadta az éppen vele szimpatizáló törzsek lovas csapatait. Ezeket egy későbbi cikkben fogom bemutatni.

Julius Ceasar seregének tisztjeiről, jelvényhordozóiról egy külön cikkünk foglalkozik részletesen, ami itt olvasható.