A krími háború első, a Bulganak folyó mentén lezajlott összecsapásában a britek 17. lándzsásai játszották a főszerepet, a balaklavai csatában pedig ők vágtattak az esztelenségéről elhíresült könnyűlovassági roham élén, így semmiképp sem hiányozhatnak a brit seregből. (tovább…)
A „De Saggitis…”-diorámánkról már csak a magyarok tábora hiányzott, ezért a Bolyai makettkiállításra ezt is elkészítettük, hogy teljessé tegyük a X. századi magyar seregek bemutatását. (tovább…)
A harmincéves háború során a szövetségi rendszerek eléggé képlékenyek voltak, de a Bajorország és a Katolikus Liga mindvégig a császár hű szövetségese maradt, és a Miksa bajor király által fizetett, Johann t’Serclaes von Tilly vezette seregek nagyban hozzájárultak a Habsburg oldal győzelmeihez. Ennek a seregnek egy tercióját építettem meg.
Minden háborúban előfordulnak harci események, amelyek valamilyen beépített területen vagy annak közelében zaljanak, ezért mindenképpen szükség lesz arra, hogy jelöljük ezeket. Ha adunk a csataterünk kinézetére, akkor ezeket épületmodellekkel jelöljük. Az épületek elkészítése nem igényel sem nagy gyakorlatot, sem komolyabb szaktudást. Alapanyagként a papírtól kezdve a falemezeken át az elhasznált telefonkártyákig szinte mindent felhasználhatunk. (tovább…)
A sullai diktatúra után tűnik fel az egyik legnagyobb római hadvezér és államférfi, Julius Caesar. Első komoly megbízatása Gallia provincia vezetése, amit saját hírneve és a birodalom gyarapodása érdekében kíván felhasználni. A provincián kívüli gall népek belső ügyeibe sikerül beavatkoznia, és amikor a helvét népvándorlás ellen a heedus vezetés egyik szárnya segítségül hívja, hat légióval bevonul Galliába. (tovább…)
A legtöbb játékszabály esetében több figura található egy alapon, jelezve, hogy egy alap nagyobb csapattesteket jelenít meg. Az alapok szerepe ebben az esetben kettős: egyrészt kiterjedést adnak a csapatunknak, másrészt életet visznek a játéktérbe. Gondoljunk csak bele, hogy milyen szerencsétlenül néz ki egy ágyú a hozzá való személyzet nélkül, vagy abba, hogy egy géppuskát többnyire nem egy ember kezel, ahogyan egy katapultot, vagy faltörő kost sem, így az alapjainkon tulajdonképpen apró diorámákat kell megjelenítenünk, amelyek aztán színesítik a játékot. (tovább…)
A Strelets pár éve kezdte el kiadni az első világháborús lovassági szetjeit, aminek keretében főként német és orosz lovascsapatokat jelenít meg, mivel a keleti front volt inkább a lovasságot is felvonultató csaták színhelye. A cikkünkben megnézzük a német dragonyosokat, és mutatunk festett figurákat.
A nyugati fronton harcoló felek közül most a francia hadsereggel foglalkozunk kicsit behatóbban, a háború első évében rendszeresített egyenruhát mutatjuk be. (tovább…)
A Zvezda orosz gyalogos szettjével folyatatta a Strelets által megkezdett, a Nagy Északi Háborút feldolgozó figurasorozatot. Cikkünkben bemutatjuk a szettet és egy tipikus orosz egyenruhafestést.
Svédország már csaknem két évszázada nem vett részt háborúban, de a XVII. és a XVIII. században alaposan kivette a részét az európai konfliktusokból. II. Gusztáv Adolf a harmicéves háború alatt újjászervezte a svéd hadsereget, és ezzel óriási befolyást gyakorolt az urópai hadművészetre. XII. Károly folytatta eldője aktív tevékenységét, és két évtizeden át háborúzott Oroszországgal, amely később a nagy északi háborúként vált ismertté. Az 1700 és 1721 között zajló harcokban Dánia, Lengyelország és Szászország is bekapcsolódott.
