Görög-perzsa háborúk

Az egyiptomi-hettita viszály után, a görög perzsa háborúkkal folytattuk a történelmi wargame-szakkör foglalkozásait.

Időrendben a görögök marathóni győzelmét kellett volna játszanunk, de több gyerek is látta a 300 című filmet, és nagyon izgatta őket a téma, így engedtem a nyomásnak és a 10 évvel később lezajlott thermopülai csatával kezdtük ezt a korszakot. A tűz kapuiban lefolyt harcok autentikus felelevenítése nem sok taktikai lehetőséget ad a játékosoknak. Ezt azzal ellensúlyoztam, hogy a játék elején megkötöttük, hogy mekkora veszteség milyen mértékben befolyásolja a perzsa sereg további csatákra való hajlandóságát. Minél nagyobb perzsa veszteséggel zárul a thermopülai csata, annál nagyobb számot kell megdobniuk a játék végén a perzsa hadvezéreknek ahhoz, hogy folytathassák a hadjáratot, azaz győztesnek nyilváníthassuk őket. Ezzel a jóval kisebb méretű görög sereget irányító tábornokok is kézzelfogható célt kaptak.

Ezen kívül még egy „izgalmi” tényezőt tettem a játékba, a perzsák minden kör elején dobhattak arra, hogy megtalálják-e a titkos átjárót a görögök hátába vagy sem.

A szorosban a hopliták álltak föl három sor mélységben, néhány íjásszal kiegészítve. A hegyen keresztül vezető útra csak könnyűfegyverzetűeket vezényeltek.

A perzsák először az íjászokkal nyomultak előre, majd helyet cserélve a lándzsás csapatokkal folyt a küzdelem a görög falanx ellen. A perzsa lovasság és néhány íjász a titkos átjárót kereste, melyen a harmadik körben indulhattak el, miután a hadvezérüknek sikerült hatost dobnia. Az út nehéz járhatósága miatt, csak gyalogos sebességet engedélyeztem nekik. A görögök elkövették azt a taktikai hibát, hogy a falanx csak keveset, az ösvényt védő könnyűgyalogosok pedig semennyit sem haladtak előre, így amikor a perzsa megkerülő hadtest felülkerekedett az ösvényt védő görögökön, máris a falanx hátába került. A perzsa seregnek kevesebb mint a harmada veszett el a harcokban, így könnyűszerrel megdobta a perzsa király a hadjárat folytatásához szükséges bázis számot.

A thermopülai csata majdnem három szakköri foglalkozást tett ki, ezzel szemben a marathóni csata egy óra alatt lezajlott, elsöprő perzsa győzelemmel a végén. Ennek oka ismét a túlságosan óvatos görög hadvezetés volt.

A játékok során ekkorra harapódzott el a gyerekek között az egyes kockákba vetett oly mértékű hit és bizalom, hogy folyamatos viták lassították a játékot, ki melyikkel és mikor dobjon. Még azt is kockadobással akarták eldönteni, hogy ki dobhasson a favorit kockákkal. A helyzetet azzal oldottam fel, hogy egy bevásárlóközpontban vettem 9 db olcsó, de jó minőségű, tökéletesen egyforma fehér hatos kockát és a következő foglalkozáson már csak azokat használtuk. Csak az a dobás volt érvényes, amit a figurás doboz tetejében gurítottunk. Ezzel a „kockaláz” elmúlt.

Az athéniak után a makedón Nagy Sándor ütközött meg a perzsákkal. Itt is hamar a perzsák kerekedtek felül és elég volt egy foglalkozás, hogy vereséget mérjenek a makedónokra. A játékot felgyorsította, hogy a seregtestek mozgatásához gyűjtőalapokat használtunk.

A perzsa hadvezérek nagyon jól állították fel a csapataikat. A teljes lovasságukat a jobbszárnyon összpontosították, így sikerült a makedón elit hetairosz (barátok) lovasságot megfutamítaniuk. Csak feleannyian voltak, mint a perzsák, mivel a makedón lovasság két részre oszlott a makedón arcvonal szárnyain. A perzsa balszárnyon nagyszámú íjász tartotta fel sokáig a makedónokat, míg a centrum hátrált, így a makedón falanxok nem tudtak az előtt érintkezésbe lépni velük, mielőtt a perzsa lovasság bekerítette volna őket.

A csatákhoz 1:72-es Zvezda és HäT figurákból épített seregeket használtunk. A Zvezda figurák korhűsége, kidolgozottsága tökéletes, a pózok is nagyon el vannak találva, tele dinamizmussal, élettel. A HäT figurák is nagyon jók, a cég legjobb sorozata. Mindkét cég több pózt ad a különböző egységekhez, a Zvezda és HäT figurák nagyon jól illeszkednek egymáshoz méretben és a részletek megjelenésében is. A korszak seregeinek valamennyi részét, karakterét lefedik a két gyártó szettjei.

A makedón sereget Schäfer Zsolt barátom festette több mint 10 évvel ezelőtt. Sokáig voltak a doboz mélyén, míg végre újra harcba szállhattak. A görögöket én festettem még ennél is korábban. Ők a harmadik doboz kifestett figuráim, még árnyékolás nélkül. Mivel az anyaguk a bőrszínhez hasonlító rózsaszínű műanyagból készült, sokukon nem is festettem testszínt, a legtöbb figurán meghagytam az anyagszínt, hogy minél előbb elkészüljek velük.

A perzsákat viszont csak most festettük ki, célzottan a szakköri wargame-re. A perzsa sereg elkészítését egy következő cikkben írom majd le.