A 2022-es Moson Show-ra épült diorámánk a harmincéves háború időszakát jeleníti meg, hozzávetőlegesen 800 figurával, 4 négyzetméteren. A figurák Revell, Zvezda, Call To Arms, Mars és IMEX gyártmányúak, illetve saját faragásúak. A festéshez Revell és Vallejo akrilokat használtunk. A tereptárgyak és épületek kartonpapírból, fából és sztirollemezekből készültek. A készítők: Hargitai Szabolcs, Takács Krisztián és Schäfer Zsolt.
A hadtörténelem talán leglátványosabb lovas csapata volt a XVI. században megjelenő lengyel szárnyas huszárok. A középkori lengyel hadseregben Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király állította fel az első huszár egységeket. Báthory kiváló hadvezetői képességét példázza, hogy a az orosz Rettegett Iván cár seregeire többször is megsemmisítő vereséget mért, amiben jelentős szerepet játszott az újonnan szervezett huszárság. (tovább…)
Gyermekkoromban, ami már több, mint ötven éve volt, a szomszédba átkéredzkedve néztük a fekete-fehér (kék/fehér) filmeket a rossz felbontású, recsegő, időnként „hangyás” képet adó „Kékes” TV-n. Mégis óriási élmény volt, a mai színes-szagos, mozgóüléses, hipersztereó mozik nem tudnak olyan élményt adni, mint amit mi akkor átéltünk. (tovább…)
Mika Waltari Szinuhe című történelmi regényében olvastam először a hettitákról. A könyv
főszereplője egy egyiptomi orvos, aki utazásai során bejárja a Hettita birodalmat is, részletes
betekintést engedve így, ennek az elfeledett népnek a világába. (tovább…)
Mindig is nagy kedvenceim voltak a korintoszi sisakos hopliták, ezért az első doboz ókori figurám a Zvzeda 1:72 méretarányú Greek Infantry szettje volt. Gyorsan ki is festettem őket és beszereztem hozzájuk a Zvezda Persian Infantry és Chariot and Cavalry szettjeit is – mindegyikből 2-2 dobozzal, mert hát ugye tanultuk, hogy a perzsák mindig sokszoros túlerőben voltak. (tovább…)
A legelső páncélozott szárazföldi harcjárművek a páncélvonatok voltak. A XIX. századi gyarmati háborúkban tűntek fel legelőször és alkalmazásuk igen sikeresnek bizonyult. Később az I. világháborúban a megmerevedett frontviszonyok miatt jelentősen háttérbe szorultak, azonban a háború után a magyar Tanácsköztársaság harcaiban, a lengyel-szovjet háborúban, de legfőképpen az orosz polgárháborúban ismét fénykorukat élték. (tovább…)
Ki ne halott volna már deli vitézekről? Gyakran használjuk ezt a kifejezést, de talán kevesen tudják, hogy kik is voltak a delik valójában.
Az egyiptomi-hettita viszály után, a görög perzsa háborúkkal folytattuk a történelmi wargame-szakkör foglalkozásait. (tovább…)
Még a fiam születésekor jött az ötlet, hogy ha majd elkezd törit tanulni, alapítok egy történelmi wargame-szakkört a sulijában. Idén szeptember 1-én lett ötödikes Árpi, megkapta az első törikönyvét és atlaszát, így hát elérkezett az idő a terv megvalósítására. (tovább…)
Bármennyire is híve vagyok a Rapid Fire játékszabálynak, meg kell valljam, igazán jól használható szabály a Battlegroup Kursk is. Mivel pedig barátaim egy jó része erre esküszik, szívesen játszom velük ennek alapján. Az ördög azonban a részletekben rejlik, mert ez a szabály már nagyon „kidekázott” sereglistákkal rukkol elő, hadszínterek szerint újabb és újabb könyveket adnak ki ezekről. Mindez jó, de van egy eddig be nem gyógyult hibája: nincsen könyv a távol–keleti hadszíntérhez, még nincsen japán sereglista! Pedig favoritjaim a japánok, akiket lehetne Kína (szintén nincsen sereglista), a Szovjetunió, az USA vagy a britek, akár hollandok ellen is vezetni. Míg a Rapid Fire-nál találhatók olyan szenárió leírások, ahonnan kicsemegézhet az ember akár japán sereglistát is, a Battlegroup-hoz sajnos magam kellett megcsinálnom. (tovább…)
