Harmincéves háborús dioráma a 24. Mosonshow-n

A 2022-es Moson Show-ra épült diorámánk a harmincéves háború időszakát jeleníti meg, hozzávetőlegesen 800 figurával, 4 négyzetméteren. A figurák Revell, Zvezda, Call To Arms, Mars és IMEX gyártmányúak, illetve saját faragásúak. A festéshez Revell és Vallejo akrilokat használtunk. A tereptárgyak és épületek kartonpapírból, fából és sztirollemezekből készültek. A készítők: Hargitai Szabolcs, Takács Krisztián és Schäfer Zsolt.

A dioráma háttere
A lutteri csata (Lutter am Barenberge) 1626 augusztus 27-én zajlott, Salzgitter-től délre, Alsó-Szászországban. A IV. Keresztély dán király vezette egyesült dán-német sereg vereséget szenvedett A Johan Tzerclaus (Tilly gróf) vezette Katolikus Liga seregétől, akik II. Ferdinánd császár oldalán harcoltak.

A dán-német sereg 1626 júliusának végén hagyta el Wolfenbüttel-t, hogy csatára kényszerítse Tilly-t, nem tudva arról, hogy utóbbi 4000 fős erősítést kapott Wallenstein-től, és sokkal erősebb volt, mint azt feltételezték. A viharos esőzés sártengerré változtatta az utakat, ami utánpótlási gondokat eredményezett, és mindeközben Tilly elfoglalta Münden, Northeim és Göttingen protestáns erődjeit. Mivel Keresztély célja a helyőrségek felmentése volt, úgy döntött, hogy inkább leírja a veszteségeit és visszavonul. A rossz utak akadályozták a málha és az ágyúk mozgását, és lelassították a visszavonulást. Az utóvéd három egymást követő napon visszaverte Tilly lovasságának támadásait, de ezeknek az utóvédharcoknak több falu is áldozatul esett. A diorámánk az egyik ilyen falu szélén zajló összecsapást jeleníti meg.

A falu
A diorámán ábrázolt falu egy fiktív település a 17. század elejéről, 1626-ban nagyjából így nézhettek ki a dánok által a visszavonulás közben felgyújtott alsó-szászországi falvak. Az épületek gerendavázas szerkezete a középkor óta jellemző építési stílus német területen. Többszintesek, alacsony belmagassággal. A gerendavázak közeit vályoggal, vesszőfonatra tapasztott agyaggal, esetenként téglával töltötték ki. Az épületek elhelyezkedése alapján a falu egy úgynevezett ‘Haufendorf’, ahol a házak egymáshoz közel, mindenféle rendezőelv nélkül, egymástól kertekkel elválasztva helyezkednek el. A megművelt mezőgazdasági területek jellemzően a falu kerítésén kívül találhatók. A dioráma szélén a csata mellett több kisebb jelenet kapott helyet: markotányosok és málhás szekerek, tábor alvó katonákkal, sorakozó csapatok, a harcok elől menekülő civilek, műhelyek, gazdasági épületek haszonállatokkal és mindennapi tevékenységet végző falusiakkal.