Bajor gyalogság a harminc éves háborúban

A harmincéves háború során a szövetségi rendszerek eléggé képlékenyek voltak, de a Bajorország és a Katolikus Liga mindvégig a császár hű szövetségese maradt, és a Miksa bajor király által fizetett, Johann t’Serclaes von Tilly vezette seregek nagyban hozzájárultak a Habsburg oldal győzelmeihez. Ennek a seregnek egy tercióját építettem meg.

30YW_bajorok_16

A seregek összetételében a XVII. század elejére jellemzővé vált a lövészek túlsúlya a pikásokkal szemben, amelyek ennek ellenére továbbra is csatadöntő fegyvernemnek számítottak. A terciót 1:25-ös létszám-léptékkel építettem meg 1:72-es figurákból. A csapatban negyven pikás és hatvan-egynéhány muskétás található, amely így meglehetősen impozáns látványt nyújt a játékasztalon.

Lövész Wallhausen könyvéből

A figurák festésénél azt vettem alapul, hogy az egyenruhásítási törekvések főként a protestáns csapatoknál voltak jellemzőek. Ezek a bajor katonák tulajdonképpen civil ruhát viselnek, amely kissé régimódi, azaz a Landsknecht-hagyományokból eredően színekben gazdag, habár már nem annyira túldíszített, mint egy évszázaddal korábban. Domináns szín ezért nincs is a seregben, csak a hadijelvényként viselt kék és fehér tollak és a kék térdszalagok egységesek valamennyire, de két egyforma katona nincsen a tercióban. Ezt azzal is fokoztam, hogy sok helyen fejeket cseréltem az azonos pózban álló figurákon, sőt, lövészek és pikások között is. A ruhák többnyire egyszínűek, de Johann Jacobi von Wallhausen metszetei alapján jó néhány nadrágot és kabátot díszítettem csíkozással.

A talpalásnál a lövészeket négyesével, a pikásokat hatosával tettem egy-egy sorba, mert így könnyebb őket mozgatni, és biztos, hogy egy sorba azonos fázisban lévő – lövő, töltő, menetelő illetve a pikát azonos szögben tartó – figurák kerülnek.

A sereghez természetesen nagy számú altiszt és zenész is tartozik, így minden muskétás blokk mögé jut egy őrmester és egy dobos. A kapitányok és hadnagyok gyalog, az ezredes pedig lovon kíséri az ezredet. Ezeket kerek alapra tettem, mivel a korabeli harctéri szokások szerint az alakzaton kívülről vezényeltek. A zászlókat kézzel festettem, a közkatonáknál valamivel díszesebb ruhájú zászlósok az Alt-Tilly ezred lobogójával és két tipikusnak mondható bajor kompániazászlóval a pikás blokkban helyezkednek el, ahogyan csata közben az az bevett eljárás volt.