A Bibractei csata diorámája
A sullai diktatúra után tűnik fel az egyik legnagyobb római hadvezér és államférfi, Julius Caesar. Első komoly megbízatása Gallia provincia vezetése, amit saját hírneve és a birodalom gyarapodása érdekében kíván felhasználni. A provincián kívüli gall népek belső ügyeibe sikerül beavatkoznia, és amikor a helvét népvándorlás ellen a heedus vezetés egyik szárnya segítségül hívja, hat légióval bevonul Galliába.
Első győzelmét a Szajna folyónál aratja. A helvét hadsereget átkelés közben támadja meg három légióval. A még át nem kelt egységeket lemészárolja. Azért, hogy a heedus nép szövetségét megerősítse és a többi gall törzset sakkban tartsa, i. e. 58-ban Caesar döntő ütközetre szánta rá magát a helvétekkel Bibracte közelében. Sikerül elfoglalnia egy magaslatot, ahol négy veterán légiója (LEGIO VII, VIII, IX, X) mögé állítja az újonc légiókat (LEGIO XI, XII), és a triariusok (a diorámán fehér tunikás rómaiak) vonala előtt sáncot készíttetett. A római sereg cohorsai sakktáblaszerűen, üres térközökkel álltak fel (a diorámánk egy teljes légió elrendezését modellezi). A rómaiak lovasságát gall szövetséges csapatok alkotják. A helvétek szekértáboruk előtt tömör falanxot alakítottak ki. A kelta (gall) harcmodorra jellemzően, egyetlen, nagy mélységű, sűrű arcvonalú csapatban fejlődtek fel a harcra. Lovasságukat ők is a jobb szárnyukon összpontosították. A helvét sereg létszáma többszöröse volt a rómainak, egyes források szerint több mint 90.000 harcosból állt. Julius Ceasar seregének létszáma a segédcsapatokkal együtt körülbelül 30.000 főre tehető.
A csata lovassági támadásokkal kezdődött. A rómaiknak és a helvéteknek is sikerül szétszórniuk az őket zaklató ellenséges lovasságot, miközben a gyalogság felfejlődött a támadáshoz. A diorámánk ezt a pillanatot mutatja be.
Az ezután kibontakozó gyalogsági csata sokáig döntetlen, de lassan felülkerekednek a rómaiak, és visszanyomják az ellenséget. A helvétekkel szövetséges 15 000 boius vonul ki a táborból, Caesar a triariusokat állítja velük szembe. Többórás csata után végül a helvétek megfutamodnak. A rómaiak megostromolják a tábort, és megsemmisítik az ellenséget, Caesar serege teljes győzelmet arat.
A csatát 1.134 db Italeri, HäT, Caesar, Revell és Zvezda gyártmányú, 1:72-es léptékű műanyag, illetve saját faragású és öntésű fém figurával jelenítettük meg.
A dioráma készítői:
Iványi Gábor (figura festés, 390 db)
Lovas Gábor (figura festés, 40 db)
Schäfer Zsolt (saját készítésű figura, 24db)
Takács Krisztián (tervezés, figura festés, 650db)
ifj. Takaró Károly (figura festés, 30db)
Takács Sándor (gyűjtő alapok, fegyverek készítése)