Lengyel vértesek és krakúzok a nepóleoni háborúkból
A 14. számot viselő lengyel vértesezredet 1809-ben állították fel a Varsói Nagyhercegségben. Némi huzavona után – Napóleon költségeket kímélendő lovas vadásszá akarta őket tenni, a szász király dragonyos státuszt szeretett volna – 1812-re végül egy vértesezred maradt két svadronnal, és így vett részt az oroszországi hadjáratban is. A lengyelek a szász testőrséggel és a Zastrow-vértesekkel egy dandárban harcolva foglalták el a borogyinói Nagy Sáncot. Egy svadronnal – egy dandárban a krakúzokkal – az 1813-as hadjáratban is részt vettek, utoljára Lipcsénél.
Az egyenruha és a felszerelés nagyon sokban igazodott a francia vértesekéhez, de az apró különbségek, mint amilyen a trombitás, teszik az egységet a gyűjtők számára vonzóvá.
A lovas figurákat és a tiszt lovát a kiváló Zvedza francia vértes-szettből vettem. A franciáktól való eltérés miatt a legénység lovai a HäT francia lovas gárda-gránátos szettjéből vannak.
A krakúzokat (akik Krakkó városa után lettek elnevezve) 1812 végén állították fel, hogy az orosz kozákokat ellensúlyozzák, és emiatt aztán fegyverzetben és taktikában, de még az egyenruhában is alig tértek el azoktól. A kis lovaik miatt Napóleon – bár tisztelettel – mint pigmeus-lovasság emlegette őket. Párizs 1814-es elestéig mintegy ezer fős legénységgel sokféle bevetésben vettek részt.
Az egyenruhájuk egy sötétkék litovka volt, karmazsin hajtókákkal, mellkartussal és sálövvel. A fejfedőjük egy szintén karmazsin konföderatka fekete prémmel, amit később a dinnyének nevezett félgömb formájú, fehérrel sávozott sapka váltott fel. Trombitásuk nem volt, a jelzés egy lándzsára kötött lófarokkal történt. A lándzsákon csak később jelentek meg a zászlócskák.
Figura-szempontból a krakúzaim meglehetősen vegyesek. A lovasok a HäT porosz ulánusai, (a prém okán) Revell lovas gárda-vadász fejekkel és az Esci ulánusok csapkájának felsőrészével. A lovak zömmel a jó öreg Airfix amerikai lovasságból származnak, a tiszt és a jelzőzászlós (akiknek a ”dinnyéjét” faragasztóból és üvegfestő-kontúrpasztából építettem fel) az Italeri francia tisztikar gárda-vadászainak lovain ülnek.