Magyarország hadi helyzete 1849 nyarán
Görgei Artúr születésének 200. évfordulójára időszaki kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kiállításon felállításra került egy 3x2m-es terepasztal, melyen ólomkatonákból épített seregek mutatják be 1849 nyarának hadi helyzetét a Kárpát-medencében.
A terepasztal célja, hogy szemléltesse a jelentős osztrák-orosz erőfölényt és a magyar hadsereg szűk mozgásterét, lehetőségeit. Ekkorra már 200 ezer fős orosz sereg tört be az országba és 50 ezer fő vonult fel tartalékként a határokon. 160 ezer főnyi osztrák katonaság tevékenykedett az ország különböző részein, birtokolva több fontos erődítményt is. A két hadsereggel szemben a 150 ezres magyar honvéd seregnek kellett felvennie a harcot úgy, hogy utánpótlásra, külső segítségre nem számíthatott.
A terep
A terepasztal a Kárpát-medence M=1:300 000 domborzatos térképe. A terep hétszeres domborzati torzítással készült, így a Kárpátok hegylánca markánsan elválik a környezetétől. A térképen megjelenítésre kerültek a jelentősebb folyók, a Balaton, a Magyar Királyság területén működő vasútvonalak és a még hivatalosan át nem adott, de ekkor már közlekedésre alkalmas Lánchíd. A katonailag jelentősebb településeket névtáblák jelölik, kis zászlócskával utalva az aktuális befolyási övezethez tartozásról. Az ország területén működő 9 erődöt, korszerűségüktől függően, kétféle makett szimbolizálja. Az I. rendű erődök nyolcszöget, a II. rendűek ötszöget formálnak.
Magyar kézen lévő erődök:
I. rendű: Komárom, Pétervárad
II. rendű: Déva, Munkács
Osztrák fennhatóság alatt:
I. rendű: Temesvár, Arad, Gyulafehérvár
II. rendű: Eszék, Lipótvár
A seregek
A nagyobb katonai egységeket, felvonuló vagy harcban álló hadseregeket 1200 db, 1:100 méretarányú figura jeleníti meg úgy, hogy 1 figura nagyjából 500 fő katonának felel meg. Ettől az aránytól jelentősebb eltérés csak az orosz főerőknél van, ahol az óriási méretű sereglétszám ezt szükségessé tette. A tüzérségnél más arányszám érvényesül, itt 1 ágyú körülbelül 25 valódi löveget jelenít meg. Ettől nagyobb eltérés itt is csak az orosz főerőknél található.
A terepasztalon a felvonuló katonai egységek mellett több kisebb dioráma látható. Radkersburgnál az osztrák tartalék sereget egy katonai tábor jelképezi. Alsókubin és Rózsahegy környékén egy nagyobb, Bártfa és Eperjes közelében egy kisebb orosz tábor látható. A Dunántúlon a II. Komáromi csatát (1849. július 2.) eleveníti fel egy dioráma.
Brassó környékén látható még egy kisebb ütközet, mely jól szemlélteti az ekkor már jelentős létszámelőnyben lévő erdélyi orosz hadsereg fölényét.
Mindegyik seregnél külön figura jeleníti meg a fontosabb tábornokokat, így a Komáromi csatában Görgei Artúrt vörös kabátjában, 
Julius Jacob von Haynaut egy gyalogsági négyszög közepén, 
Franz von Schliket a osztrák ütegeknél, az orosz fősereg élén Ivan Fjodorovics Paszkevicset, 
a Brassó környéki ütközetben Alekszandr Nyikolajevics Lüderset
és az osztrák táborban térképe fölé hajolva Laval Nugentet. 
Külön lovas figura ábrázolja még Perczel Mórt Szolnoknál, 
Vetter Antalt nyári kalapban Törökbecsénél, 
vele szemben Josef Jellasicsot horvát határőreivel, 
a Havasalföldön, Pitestinél Eduard Clam-Gallast és Bem Józsefet Erdélyben.
A terepasztalon felállított 1200 ólomkatona, 150 különböző figurából áll, melyek a Honvéd Miniatures szettjeiből valók. A figurák festetlenül megvásárolhatók a Hagen Miniatures webshopjában.
A figurák festéséről korábbi cikkeinkben található részletes leírás.
Itt láthatók további képek a terepasztalról:
