Svéd tüzérség a Nagy Északi Háborúból

Svédország már csaknem két évszázada nem vett részt háborúban, de a XVII. és a XVIII. században alaposan kivette a részét az európai konfliktusokból. II. Gusztáv Adolf a harmicéves háború alatt újjászervezte a svéd hadsereget, és ezzel óriási befolyást gyakorolt az urópai hadművészetre. XII. Károly folytatta eldője aktív tevékenységét, és két évtizeden át háborúzott Oroszországgal, amely később a nagy északi háborúként vált ismertté. Az 1700 és 1721 között zajló harcokban Dánia, Lengyelország és Szászország is bekapcsolódott.

A háború ideje alatt az egyenruhák magától érthetődő módon megváltoztak, az alábbiakban a korai időszak svéd tüzérségi egyenruháját mutatjuk be.

Az egyeruha alapdarabja egy szürke kabát volt, amelynek a hajtókái kékek voltak, fehérfém gombokkal. A katonák kék kamásnit hordtak, és a hosszú kabát alatt egy sárgásbarna zubbonyt viseltek, sötétkék nyakkendővel. A rendszeresített fejfedő a korszakra jellemző trikorn volt, a legénységnek fehér, az altiszteknek ezüst, a tiszteknek pedig aranyszín paszománnyal. A tisztek zsebei és a mandzsettájuk is arannyal volt szegélyezve. A tisztek ezen kívül a legénységgel ellentétben nem kamásnit, hanem magas szárú fekete lovaglócsizmát hordtak, és aranyozott gombjaik voltak.

A Strelets szetjében szinte minden tüzérségi harccal kapcsolatos feladathoz találunk egy-egy figurát. Mivel az egyenruha szabása ebben a korszakban nem mutatott nagy eltérést az egyes országok hadseregei között, ugyanezek a figurák eltérő festéssel dánnak, norvégnak vagy akár orosznak is alkalmazhatóak.