Első világháborús doni kozákok téli egyenruhában

A nyári egyenruhás doni kozákok után következzenek most a téli egyenruhások.

Az első világháborúban az orosz lovasság volt a legnagyobb a hadviselő felek között. 1914-ben 122 lovas ezreddel rendelkezett, aminek majdnem a fele, 51 kozák ezred volt. A lovasságot hadosztályokba szervezték, de a kozákok megtartották önálló ezred-alapú szerveződésüket. A kelet-poroszországi fronton az orosz lovasság általában gyalogosan harcolt, de a monarchiával szemben kiterjedt lovas hadműveleteket hajtottak végre.

A japán háború tragikus tapasztalatait felhasználva az orosz lovasság modern kiképzést kapott, gyakran nyúlt a karabélyhoz, és a terepet kihasználva laza alakzatban mozgott és közelítette meg az ellenséget, ellentétben az osztrák-magyar lovassággal, ahol a zárt vonalban történő támadásokat erőltették. Az orosz lovasság sokszor még a lovasság ellen is gyalog harcolt. Ember- és lóállománya kitűnőnek és edzettnek bizonyult. A többi lovashoz hasonlóan a kozák lovasok is M-1891 mintájú, 7,62 mm-es kaliberű karabéllyal, saska karddal voltak felszerelve, ehhez járult hozzá esetlegesen a lándzsa.

Az egykori díszes egyenruha helyett, a többi lovas csapathoz hasonlóan egységes olajzöld zubbonyt (rubaska) kaptak, az egységesítés alól a téli egyenruha sem volt kivétel. Ez egy szürkésbarna, többnyire csuklyás nagykabátból és egy pár szürke színű kesztyűből állt. A tisztek sárgásbarna, valamivel rövidebb kabátot viseltek, de közülük többen megtartották díszes ruhájukat, mint a mellékelt képen látható kozák atamán is.

A Strelets stílusához a nagykabátos figurák remekül passzolnak, ezért nagyon szép és játékhoz nélkülözhetetlen lovas csapatot készíthetünk a szettből. A dzsidák kicserélésén kívül nincs semmi átalakítandó a figurákon, talán a nyergeken kell egy keveset faragni, hogy a lovasokat könnyebben ültethessük a lovakra.
Az figurák talpát a „Figurák talpalása” című cikkben leírtak szerint készítettem, erre szórtam szódabikarbónát a téli terep megjelenítéséhez.

A doni kozákok, a többi első világháborús orosz lovassághoz hasonlóan szintén kiválóan használhatók az orosz polgárháború csatáihoz, mind a fehérek, mind a vörösök oldalán, ahol a nagy távolságok és gyorsan változó frontvonalak miatt gyakran óriási létszámú lovas összecsapások játszódtak le.